Miért lettem gyógytornász?
Gyerekkorom óta mindig is segítő szakmában képzeltem el magam, úgy éreztem akkor lehetek igazán büszke a munkámra, ha azzal mások életét is pozitívan befolyásolom. Kezdetben a gimnázium biológia óráin nyűgözött le az emberi test összetettsége, bonyolultsága. Minél többet tanultam róla, annál többet akartam tudni még. Így tudásszomjam és a mozgás szeretete együttesen terelt a Semmelweis Egyetem gyógytornász szakiránya felé.
Először kórházban kezdtem dolgozni belgyógyászati és pszichiátriai osztályokon, majd egy budai gyógytornarendelőben folytattam munkámat, ahol aztán rátaláltam a gyógytorna annak az oldalára, amit igazán magaménak éreztem.
Modern társadalmunk életmódja rengeteg mozgásszervi panasz kiváltó oka.
Munkám során így gyakorlatot szereztem az ülő munkát végzők körében leggyakoribb panaszok, fájdalmak kezelésében, illetve hobbisportolók rehabilitációjában. A jelenlegi panaszok kezelése mellett fontosnak tartom a gyógytorna prevencióban betöltött szerepét is, a „prehabilitációt”.
A későbbiekben kialakulható fájdalmak, sérülések kockázatát érdemes időben felmérni, így azokat még megjelenésük előtt kezelhetjük. Jelenleg a Holisztikus Medicina Alapítványnál veszek részt manuálterápia képzésen, amivel a mozgásszervrendszer visszafordítható elváltozásait tudom kézzel végzett fogásokkal felmérni és kezelni. Ezt kiegészítendő használok tape és triggerpont technikákat, hogy az erős, akut fájdalmakkal is hatékonyan tudjunk szembeszállni. Emellett végeztem cervico-cranio-mandibularis képzést, amit állkapocs-, nyaki eredetű fejfájás, és nyakból karba lesugárzó panaszok esetén nyújt segítséget.
Folyamatos továbbképzések során igyekszem tudásomat frissen tartani és bővíteni, hogy minél hatékonyabb és szakszerű segítséget tudjak nyújtani a páciensekkel való közös munka során.